|
 |
|
|
... a szép leány !
Olyan legyen, mint egy szerelmi könnyes vallomás,
De csak csendesen, ne hallja senki más !
Az éjmadár átsuhan a városon,
Későre jár, s én az utcát rovom.
A holdsugár deres hajamra süt,
Kihalt, sivár csend honol mindenütt.
: Te csak dalolj, kacagj, nevess,
Enyém a könny, számomra úgy sincs más öröm.
Attól se félj, ho... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... roppan...
Recsegve robban... szilánkokra...
Talpam alatt...
Séta alkonyatkor...
Megfáradt szél fúj...
Szívem fájdítja...
Egyedül rovom a köröket...
Közben az első hó is leesett...
Hideg ráz... vacogom...
Tél van már, s én...
Még mindig... még most is...
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... mutatkoztunk egymásnak. Mondjuk... biztosan nem találkozunk többé. Bár soha ne mondd, hogy soha!
Szabadka, SAX, TBB, Z... Jelek... zúg a fejem. Moonlight shadow-t dúdolva rovom a métereket, gyalogolok Nyuhoz a kis falu vasútállomásától. 3 kilométer... mit nekem?! Minden csendes. Gyönyörű az ég. Meleg van. 15 fok minimum. Egy régi típusú, kicsit rozzant a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Reményik Sándor:A tiszta művészet oltára előtt
Adjátok meg a tömegnek,
Ami őt illeti.
Én vér-adómat leróttam neki.
Immár fordulok arccal befelé:
Lelkem egyetlen élő istenének
Rovom le, ami az övé.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
...
elindultam, hogy sose érkezzek,
rovom mégis a mérföldköveket,
testem nem fárad, csak a lélek,
más irányt adni magamnak félek
mivé legyek, lehet-e lejjebb?
szívem térdén kopik a kéreg,
a mindentelfogadó alázat
sem mondja immár, hogy élek
lassú-nyársú szerelem tüzén
"szemvarázsért" jár bennem az élet,
valaki fordits... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... autók tülkölését. Megálltam a kirakatok előtt, a vendéglők, kávéházak, kocsmák előtt, amelyeket ma már talponállóknak neveznek, olykor azt hittem, csak álmodom, hogy én Bogdán Kálmán újra itt rovom a drága pesti aszfaltot, és szívom azt az egészségtelen, de mégis oly drága kőszénillatú levegőt. Lám ez volt a Schück étterem, majd a Berlin, pár lépés és már az Oktogonon vagyok. Ez a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... alkotók sorába jusson."
Thomas Mann
KRANCZ BÉLA
Az irodalomhoz!
Hogy költő lennék?
Azt nem gondolom.
Azért, mert a papírt rovom,
ezt magamról, el nem mondhatom.
Voltak költők,
Balassi, Petőfi, Radnóti.
Én is szeretnék hozzájuk felnőni,
s, olyan szép verseket írni.
De, magam ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... csak bánt téged minden hiába vétek feledésbe menne
Becéznélek száz képp a nyomodban járnék akárcsak egy árnyék
Éjjel is meg nappal csöndes alázattal a csókodra várnék
Rovom az utcátok füttyös kedvem támad sóhaly lesz belőle
Beteg az én lelkem bánat fészkel benne nem kap így erőre
Küszöbén a télnek minden gond feléled egymagamban félek
Gyere haza... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Mikor e sorokat rovom, épp hazafelé tartok a vonaton. Kérdezhetitek (joggal), hogy miért írok ilyen ritkán. A válasz egyszerű, fáradtság/lustaság. Mindenesetre ma írok. Ennek így eddig nem sok értelme van, ezért elmondom az okát..A minap hazafelé összefuttam egy régi ismerősömmel, név szerint Ádámmal-magyarország első és egyetlen igazi Mortal Kombat bajnokával. Bizonyára most sokan... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... legyen, mint egy szerelmi könnyes vallomás.
De csak csendesen,
Ne hallja senki más:
Egy ablak más!
Az éjmadár átsuhan a kis városon,
Éjfélre jár, s én az utcát rovom,
A holdsugár deres hajamra süt,
Hideg, sivár csend honol mindenütt.
Azóta rég a más asszonya lett a lány,
De a dal még fülébe cseng talán,
Én Istenem! A múlt, ho... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Egy történet,mely bárkire rá illene.....
Elveszve
Céltalanul rovom az utcákat, az eső esik, bár ez engem nem zavar. Nem tudom, hogy hol fogok kikötni, de nem is azért megyek. Semmi sem hajt, nincs konkrét célom. Talán igaz barátot keresek, mert hát nekem olya... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nemrég dorogra utaztam. A Nyugatiból indult a vonat, ez a szép piros, ami a képen látható.
20 percel az indulás előtt még sehol semmi, aztán 10 percel az indulás előtt megjött ez a szép piros vonat. Azt kell irnom, hogy "feltünően" tiszta kivül belül, mintha nem ez lenne a természetes...
Szóval szép tiszta és pontosan iondul, ami szintén szokatlan. Az utastájékoztatás jól... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... történt a felhívás. Aztán kérdem, mi újság? Mire mondja, hogy a lányának szombaton volt az eljegyzése. Na szép. Hát e... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Beszélgetünk, de nem tudok felengedni, kitárulkozni előtted. A megrázkódtatás a gátlás bilincsébe rejt.
Aztán elbúcsúzunk, és ki tudja, mikor találkozunk újra.
Add... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... betakart.
Magamba fojtom, mit még lehet,
Haragot, gőgöt, vad szerelmedet,
Talán kezed, mi óvott, s védett
Már réges-régen m... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Megyek az úton, rovom a kilométereket,
Hátam mögött hagyva azokat az évtizedeket
Amelyek meghatározói voltak életemnek,
Különféle tetteimnek és a szerelmeimnek.
Sokszor akartak megalázni, nem hagytam magamat,
Inkább veszni hagytam vágyaimat és álmaimat.
Hullottak a könnyeim átvirrasztott éjszakákon,
Nagyon sokszor aludtam matracon és s... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... barna lány.
Olyan legyen, mint egy szerelmi könnyes vallomás,
Csak csendesen, hogy ne hallja senki más.
Az éjmadár átsuhan a kis városon,
Éjfélre jár, én az utcát rovom.
A holdsugár deres hajamra süt,
Hideg sivár, csend honol mindenütt.
Te csak dalolj, kacagj, nevess,
Enyém a könny, számomra úgysincs már öröm.
Attól se félj,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... legyen, mint egy szerelmi könnyes vallomás.
De csak csendesen,
Ne hallja senki más:
Egy ablak más!
Az éjmadár átsuhan a kis városon,
Éjfélre jár, s én az utcát rovom,
A holdsugár deres hajamra süt,
Hideg, sivár csend honol mindenütt.
Azóta rég a más asszonya lett a lány,
De a dal még fülébe cseng talán,
Én Istenem! A múlt, ho... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... a szép leány.
Olyan legyen, mint egy szerelmi könnyes vallomás,
Csak csendesen, nehallja senki más.
Az éj madár átrepül a kis városon,
Éjfére jár én az utcát rovom.
A holdvilág deres hajamra süt,
Hideg sivár csend honol mindenütt.
Azóta már más asszonya lett a lány,
De a dal még fülembe cseng talán,
Én istenem a múl... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Az élet nagy országútján,
nem egyedül rovom utam,
hitvestársat, testvéreket
adott mellém, áldott Uram.
Mily nagy öröm, testvérekkel
vonulni egy életen át,
követni és hűn szolgálni,
hálás szívvel, lelkem Urát.
Életút bár rögös, kátyús,
sok ott a kő, tövisbokor,
sebez a kő, szúr a tövis,
derűs ég is, soksz... |
|
|
|
|
|
